Hazánk régi, hagyományos magyar fajtája a besztercei szilva, mely vélhetően szíriai eredetű és nálunk már a középkor óta ismert. Magas cukor és savtartalma miatt kiváló ízű szilva fajta, mely Közép-Európában az egyik legismertebb és legfontosabb fajta. A szilva hazánk egyik közismert gyümölcse, úton, útfélen, a hűvösebb és melegebb hőmérsékletű területeken egyaránt terem. Ha van olyan gyümölcs, ami igénytelennek mondható, akkor az a szilva. Sem talajban, sem a termőhely fekvésében nincsenek különösebb igényei, bárhol képes jól teremni, persze, ésszerű keretek között.  Szinte gondozást sem igényel, gondoljunk csak a kertekben, de akár az országutak mentén található szilvafákra. A hazai szilva fajták többségét Erdélyből és Elő-Indiából származtatják. Magyarországon a szilvatermesztés tradicionálisnak mondható, gondoljunk csak a szilvapálinkára, ami hungarikumok listáján is szerepel és nemcsak a Békési, de a Szatmári Szilvapálinka is.

A Besztercei szilva jellemzői

A sötétkék héjú, sárga húsú, kissé megnyúlt formájú szilva szeptember elején-közepén érik. Kiváló íze és magas beltartalmi értéke miatt minden célra megfelel. Teljesen magvaváló. Jellegzetes apró, megnyúlt gyümölcsöt terem, melynek súlya 18-22 g körüli, 15-16% cukortartalmú, édesen savanykás ízű, aszalásra, lekvárnak, de pálinkának is kiváló. Viszonylag kis mérete miatt azonban lassan kiszorul a piacokról. Másik, ennél talán jelentősebb hátránya, hogy gyakori betegsége a szilvahimlő, melyet vírusfertőzés okoz.

Besztercei szilvafák gondozása

Fája közép nagy, feltörő, kúp alakú koronát nevel. Későn nyíló virágai nagymértékben öntermékenyülők. Későn fordul termőre. Bőtermő, de szakaszosságra hajlamos.


A szilvafák kevés gondozás mellett is szépen fejlődnek, de alkalmanként meg kell metszeni őket.

Ha beszereztük a szilvafa csemetéket és az ültetőgödör is készen áll, akkor következhet először az ültetéskori metszés; ugyanúgy, mint az alma-, vagy a körte csemeték esetén. Ültetéskor a friss hajtások mintegy kétharmadát kell lemetszeni.

Az ültetéskori metszést a korona alakító metszés követi az első néhány évben, mely során a vezérágakat körülbelül fele hosszúra kell kurtítani. Ezt követően már a fenntartó metszés következik, melyet minden évben ajánlott elvégezni, hogy az egymást keresztező, illetve a zavaró irányban növő, a korona fényellátottságát hátrányosan befolyásoló ágak eltávolításra kerüljenek.