Szatmári szilva

A Szatmári szilva, a magyar vidék egyik büszkesége, igazi kulináris kincs, amelynek különlegessége és minősége egyedülálló. A szilva rendkívül egészséges, hiszen számos – a szervezet számára hasznos – vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmaz. Éppen ezért csodabogyóként is emlegetik ezen a vidéken. Nemcsak jótékony hatásai, de a zamatos íze miatt is egyedülálló. Úgy tartják, hogy a Szatmári szilva ízének különlegességét a területen található négy folyó, – a Kraszna, a Szamos, a Tisza és a Túr –hordalékaiból táplálkozó talaj és az egyedi mikroklíma alakítja ki.

Ezek a természeti adottságok egyedülállóan kedveznek a szatmári szilva növekedésének, és az eredmény egy olyan gyümölcs, amelyet az ínyencek világszerte kedvelnek. A szilva édeskés-savanykás ízvilága egyedülálló, és az itt termő gyümölcsökben tökéletesen összetalálkozik a zamatos savak és a finom cukor. Példaként említve, ha északabbra utaznánk Lengyelországba, ott a szilva savanykásabb lehet, de kevésbé édes, míg délen, például Szerbiában, az édesség hangsúlyos, de az íze kevésbé karakteres.

Szatmári szilva fajták

Penyigei vagy nemtudom szilva

Ennek a vidéknek az egyik legjellegzetesebb fajtája a vadon termett penyigei vagy nemtudom szilva. Ez a szürkéskék színű, gömbölyded, nem magvaváló gyümölcsöt adó növény a Tisza és a Szamos árterein vadon is megélt. Augusztusban érő gyümölcsi húsa világossárga, rendkívül édes ízzel.

Besztercei szilva

Az egyik legismertebb magyar szilva fajta. Hazánkban már a középkor óta jelen van. Sötétkék, kissé megnyúlt formájú, magvaváló gyümölcsei szeptember elejére érnek be. Édesen savanykás ízű. Felhasználása számos módon történhet: lekvárnak, pálinkának, de aszalva is tökéletes. Viszonylag kis mérete miatt, illetve mert a szilvahimlő betegség folyamatosan fenyegeti, folyamatosan szorul ki a piacról.

Vörös szilva

A vörös- vagy veres szilva származása ismeretlen, de már a középkor óta jelen van hazánkban is. Középnagy lilás-piros, kissé megnyúlt, foltosan hamvas gyümölcseit augusztus közepére, végére érleli. Édeskésen savas ízű gyümölcsi főleg ipari feldolgozásra alkalmasak.

Szatmári szilva – lekvár

Ez a szilva az alapja a híres és népszerű szatmári szilvalekvárnak. Mely jellegzetessége, hogy cukor nélkül, hatalmas üstökben főzik. Itt még hűen őrzik a hagyományos lekvárfőzés értékeit, de több vállalkozás már természetesen modern technikai fejlesztéseket alkalmaz, például a gombvákuum üstös technológiát. Ennek köszönhetően a lekvár kíméletesen 50 Celsius-fokon készül, így megőrzi a gyümölcsökben található vitaminokat és az íz-illataromákat.

A Szatmári szilva és annak kiváló minőségű lekvárja nemzetközi hírnévre tett szert az ízélmény és a hagyományok iránt elkötelezett emberek körében. Ez a különleges gyümölcs nemcsak az asztalokon, hanem a kultúrában és a gasztronómiában is méltán ragyog, és továbbra is büszkeségünket jelenti.

Pálinka

Hazánkban leginkább a Szatmári térségben van nagy hagyománya, de a Békési Szilvapálinka is szerepel a Hungarikumok listáján. Nem véletlenül. Egyedülálló módon a nyolc eredetvédett terület közül kettő is kötődik a szilvához.

Hazánknak jelenleg nyolc földrajzi eredetvédett pálinkája:

Míg régen a sérült, hibás gyümölcsből főzték a pálinkát, addig napjainkra, csak a minőségi, érett gyümölcs az alapja. Ennek megfelelően az ízük egyedülállóan tiszta, zamatos, gyümölcsös.

A híres Panyolai pálinka – ami az alig öt utcából álló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis településről származik – az egyik legismertebb, bár nemcsak szilvából készült termékeik vannak.  

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szilva_(n%C3%B6v%C3%A9nyalnemzets%C3%A9g)

Vissza a kategória cikkeihez

error: Védett tartalom